Érintésvédelmi Felülvizsgálat Hibavédelem

Az érintésvédelmi felülvizsgálat – hibavédelem témakörébe tartozó információk:

• Az érintésvédelemi szabványossági felülvizsgálat, mérés, ellenőrzés
• Az érintésvédelem fogalma, célja
• Az érintésvédelem szükségessége
• Tulajdonos, üzemeltető feladatai az érintésvédelem témakörében

Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat, mérés, ellenőrzés

A helyszíni felülvizsgálat és műszeres mérések után, a minősítő irat az MSZ HD 60364 számú szabványsorozat (MSZ 2364, MSZ 172-1. 1986 sz. szabvány) előírásai szerint készül.
Az érintésvédelem ellenőrzését és felülvizsgálatot a 8/1981.(XII.27) IpM rendelet a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ) és a  10/2016 (IV.5.) NGM rendelet írja elő.

A 10/2016 (IV.5.) NGM rendelet 19. § alapján:

(1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés

a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;
b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;
c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy
d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.

(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges

a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.

(4) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba elvégzése is elegendő – az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett – a rendkívüli munkavégzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áram-védőkapcsolót szereltek. A villamos működési próbát az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.

(5) Működési próbát kell végezni:

a) áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón háromhavonta;
b) ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón és korábban létesített feszültségvédő kapcsolón a telepítéskor és azt követően havonta.

(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;
b) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (a továbbiakban: KLÉSZ) alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken hatévente;
c) azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente.

(7) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.

Az érintésvédelem fogalma, célja

Az érintésvédelem azoknak a műszaki intézkedéseknek és védelmi módszereknek az összessége, amelyekkel villamos gépek készülékek, berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de valamilyen meghibásodás miatt feszültség alá kerülő fém vagy egyéb villamos vezető anyagú részének ember által történő érintésből származó villamos balesetek megelőzhetők.

Érintésvédelemnek nevezzük azon műszaki előírásoknak és rendszabályoknak az összességét, melyeknek célja:
Az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de testzárlat következtében esetleg feszültség alá kerülő fém, vagy más vezető anyagú testek érintése által okozott élettani veszélyek megelőzésére, illetve csökkentésére irányuló műszaki intézkedések.

Az érintésvédelem szükségessége

Az érintésvédelem - mai szóhasználattal: közvetett érintés elleni védelem - azokat a műszaki intézkedéseket jelent, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, tehát feszültség alatt nem álló, de meghibásodás (általában szigetelési hiba) következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor bekövetkező áramütést akadályozzák meg.

A közvetlen érintés elleni védelem pedig az aktív (üzemszerűen feszültség alatt álló) részek megérintését akadályozza meg.

A szakmai köznyelv – hagyományosan – a közvetetett érintés elleni védelmet nevezi röviden érintésvédelemnek.

Az érintésvédelem tehát tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek elleni védelmére szolgál, ahol a veszélyt az elektromos áram, illetve az elektromos áramnak az élő emberi szervezetre gyakorolt hatása jelenti.

A fentiekre való tekintettel szükséges az időszakos érintésvédelmi ellenőrzéseket és felülvizsgálatot elvégezni.

Tulajdonos, üzemeltető feladatai

Ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, vendéglátó ipari-, közlekedési-, kulturális- stb. létesítmények tulajdonosai vagy üzemeltetői általában gazdasági társaságok, vállalatok. E gazdasági társaságok vezetőinek, vagy megbízottjainak feladata az esedékes, időszakos felülvizsgálatok elvégeztetése.
Az üzemeltető ellenőrzési kötelezettsége nem merül ki a kötelező felülvizsgálatok elvégzésében, ill. elvégeztetésében és a jegyzőkönyv megőrzésében, hanem köteles a felülvizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok, szükséges javítások elvégzésére ill. elvégeztetésére is. Szükség esetén ütemterv készítés alapján.